Művészetem egy nem lineáris világból fakad. Amikor festeni kezdek, soha nem tudom, mi fog történni, mi történhet. Koncepció, terv vagy az eredményről alkotott előzetes elképzelés nélkül dolgozom. Nyitott vagyok az ismeretlenre, átadom magam a csendnek és azoknak a helyeknek, amelyek túlmutatnak a valóságról alkotott mentális konstrukcióimon.
A kapcsolatból teremtek. A kapcsolat mindig ott van. Amint elcsendesítjük az elmét, természetesen belemerülünk ebbe. Ezt mindenki megteheti. De csak kevesen merik megtenni. A tiszta észlelés egy kapu. A művészet egy kapu. A színek egy kapu. A test egy kapu. A légzés egy kapu. Tudatunkban lévő ezek a nem lineáris terek azok a birodalmak, ahol meggyógyulunk, ahol a varázslat kibontakozik.
Művészetem számomra az újrakapcsolódás eszközeként szolgál. Kapcsolatot teremt mind az alkotási folyamat során, mind pedig a végső műalkotásba való elmélyülés során. Remélem, hogy nektek is kapcsolatot teremt. Átadom a saját létezésének. Legyen nektek inspirációul!.
Az absztrakt festészet életem legelejétől fogva elengedhetetlen része az önkifejezésemnek. Már gyerekként is élénk színekkel festettem ki a házunk homlokzatát. (Köszönöm, apa, hogy értékelted.) A színek és a kreativitás áramlása, miután egyszer elindult, soha nem szűnik meg. Az idő múlásával és a folyamatos változás közepette különböző áramlatokban és formákban tör elő, irányt vált, néha kanyarodik, de mindig a legmélyebb önmagamból fakad. Az inspiráció forrása a saját életutam, a művészet pedig annak megformálásának egyik módja. Ez egy szembesülés a vibráló belső világokkal, az intenzív érzelmekkel és az emberi lét lényegével.