Kurt Toifl

Az 1960-as években a neves egyetemi professzor, Gerda Matejka-Felden művészeti irányítása alatt kaptam azt a döntő ösztönzést, hogy ezentúl intenzívebben foglalkozzak a képzőművészettel. Egy következetesen autodidakta folyamat során mélyítettem el művészi kifejezésmódomat, kezdetben a kis formátumú, naturalista alkotásokra összpontosítva, elsősorban tus és toll segítségével. Idővel úgy éreztem, hogy ez a formai korlát túl kevés teret hagy a spontaneitásnak és az érzelmi közvetlenségnek. Ezért fokozatosan fordultam a nagyformátumú, absztrakt akrilfestészet felé, amely szabadabb, gesztusos képi nyelvet nyitott meg számomra. Ebből a folyamatból kristályosodott ki központi művészi hitvallásom: „Téralkotás a szín és a forma dinamikáján keresztül.“ Azóta számomra ez a két elem az a erő, amely mozgatja a teret.

Képeimben addig bontom ki ezeket az energiákat, amíg azok vizuális rezonánsteret nem kínálnak a nézőnek. Festészetem arra invitál, hogy a színt és a formát élő impulzusokként éljük meg. Az intuíciót követem, és olyan műveket hozok létre, amelyek mozgásba hozzák a teret és az észlelést.